Miért esnek bele a vállalatok a túltervezés csapdájában

Sokoldalúbb működés, további szabványok, modularitás és alacsony teljes életútra számított költségek (TCO), korrekt áron: röviden és tömören összefoglalva, szinte minden iparágban ezt várják el a vállalatok a gépek és berendezések beszállítóitól, akik pedig ugyanígy vannak az alkatrészek és komponensek beszállítóival. Ennek következtében nő a feszültség a tervezés és a kontrolling között. Nem csak mostanában várják el a beszerzéstől, hogy a kiszervezett alkatrészek és modulok költségét alacsonyan tartsák. Sok döntéshozó nem tudja - a beszerzési osztállyal folytatott szoros párbeszéd ellenére -, hogy a beszállító választása döntően befolyásolja a költségeket. Tanulmányok [1] bizonyítják, hogy két beszállító közt csak az ár alapján dönteni gyakran többletköltségeket eredményez.
Van azonban a kivitelező részéről egy olyan jelenség is, amely negatívan befolyásolja a költségeket, és ronthatja a szolgáltató és az ügyfél közötti, idővel kialakult jó üzleti kapcsolatokat: ez pedig a túltervezés. Tanulmányunkban a jelenség hátterében álló tényezőkkel, illetve a rendelkezésre álló megoldásokkal foglalkozunk.

Költségcsapda: a specifikációkon túl tervezni

A termékfejlesztés kezdetén sok vállalat nem veszi számításba, hogy a túltervezés költségnövekedést eredményez. Ez azzal is magyarázható, hogy több fronton folyik az egyeztetés - a megrendelő mérnökei és a beszállító tervezőmérnökei közötti műszaki párbeszéd korántsem egyszerű feladat. Ennek következményei vannak, mert nincs olyan, hogy termékfejlesztési folyamat. A vállalatok a rugalmasságot és az agilitást tartják szem előtt. A tervezőmérnökök például a gépészmérnöki tanulmányaik során elsajátított tudásukhoz igazodnak. [2]. Ez a termékfejlesztési folyamat többek között a Német Termékfejlesztési Tudományos Társaság (WiGeP) irányelvein alapul, és nagyjából a következő fázisokra oszlik:

• Terméktervezés (igényfelmérés, ötletgenerálás, megvalósíthatósági tanulmány)
• Termékfejlesztés (méretezés, tervezés)
• Gyártás (gyártástervezés, gyártás, összeszerelés, üzembe helyezés)
   

Az is feltűnő, hogy a termékfejlesztési folyamatot ritkán tekintik a termék életciklusának részének. Ennek az a következménye, hogy a termék üzemeltetését, karbantartását és nem utolsósorban elszállítását vagy újrahasznosítását nem veszik kellőképpen figyelembe. Ez is inkább a túltervezés irányába hajtja a folyamatot. Egy gyakorlati példán keresztül [3] érzékelhetjük a következményeket: egy mérnöknek optimalizálnia kellett egy gyártási koncepciót. Egy teljesen automatizált folyamatról volt szó, melynek során a munkaállomáson a végtermékbe szivacsokat helyeznek. Ez a folyamat nem igényel különösebben nagy erőkifejtést - egy tipikus pick-and-place műveletről van szó. Azonban az alap vázat, a járomlemezt és a pneumatikus tengelyeket alátámasztó oszlopokat úgy tervezték meg, mintha a szivacs összenyomásához 10 000 N erő kellene. A szakember szerint, a vevő igényeihez egy könnyebb és költséghatékonyabb gépkialakítás is elegendő lett volna. Következésképpen az anyag- és konstrukciós költségek megnövekedtek. Nulla hozzáadott érték mellett.
 

Párbeszéd nélkül azonban az építő ötletek felhalmozódhatnak

Feltételezhető, hogy jobb kommunikációval elkerülhető lett volna a dilemma. Hiszen azt, hogy egy kifejlesztett termék valóban megfelel-e a vevő összes elvárásának, csak az eladást, valamint az eladási adatok és a hozzájárulási árrések értékelését követően lehet megítélni. Bár a szoftveres eszközök, elemzések és feltételezések segítenek a tervezési fázisban, az üzembe helyezés és a sikeres gyártás előtt semmit sem tudhatunk biztosan.
A cégek számára fontos, hogy megtalálják az ideális megoldást, és ne tervezzenek olyan terméket, amely túlmutat a megrendelő igényein, ugyanakkor ne is adják fel a technológia fejlesztésének vágyát.
Tény, hogy az ügyfél igényeinek megértése által elkerülhető a túltervezés. A vásárlói igények pontos felmérése az egyetlen megoldás arra, hogy felesleges fejlesztésekre pazaroljuk az alapanyagokat és az időt. A szimulációs eszközök vagy az úgynevezett conjoint elemzések segíthetnek.
 

Felkapott: vásárlói felmérések nyilvántartási követelményei

Az esettanulmányok [4] rávilágítanak: a vásárlói igények értékelésére szolgáló rendszer nélkülözhetetlen a költségoptimalizálás szempontjából [5]. Erre alapozva, az igus®, a motion plastics® megoldások szakértője, belső elemzést végzett a célpiacain, melynek célja, hogy olyan termékek fejlesztésével foglalkozzon, melyek a vásárlók valós igényeit tartják szem előtt, elkerülve a túltervezést. Ennek gyakorlati előnye, hogy a költségek csökkenése, vagy a technológia fejlesztése megvalósul, ugyanannyi befektetés mellett. A paraméterek beállításával, valamint a vevői igények és a szabályozási követelmények ismeretével ideális esetben csökkenthető a végfelhasználó számára a termék teljes életútján jelentkező költség összessége (TCO).
A motion plastics® megoldások specialistájának üzletfejlesztési és termékmenedzserei által végzett, az egész iparágat átfogó felmérés rávilágít azokra a tényezőkre, amelyeket a vásárlók a legfontosabbnak ítélnek egy új gép beszerzése során:

• A termék stabilitása és az ebből adódó hosszabb élettartam
• Még több telepítési hely megtakarítása egy új alkatrész beépítése által
• A zajszint csökkentése az üzemben vagy a termelésben
• A termék tömegének csökkentése
• A rendszerre történő telepítés során az összeszerelési idő csökkentése
• A karbantartási igény, illetve a gépalkatrészek és komponensek, és ezzel a teljes gép karbantartási gyakoriságának csökkentése
• A gép teljes életútján jelentkező költségek (beszerzés, működés, karbantartás, leselejtezés) csökkentése

 

Meglepő eredmények és eltérések az ágazatok között

Igaz, hogy a műszaki döntéshozók minden ágazatban fontosnak tartják a stabilitást és a tartósságot. Ugyanakkor, az építőipari gépek, a vasút és a partmenti kitermelés területén dolgozó mérnököket kevésbé érdekli egy alkatrész  telepítési helyigénye,  ami végül is érthető, ha belegondolunk ezeknek az üzemeknek a méretébe.
Ami a zajt illeti, elsősorban az orvostechnikai, autóipari vagy repülőipari mérnökök tartják fontosnak a tökéletességet, míg a többi válaszadónál ez kevésbé játszik fontos szerepet. Azokban az iparágakban, ahol a zaj nem számít, szabványos alkatrészeket használnak jó ár-teljesítmény aránnyal.
Hasonló a helyzet a tömeg kérdésével is: míg az űrtechnológiában a tervezők számára központi szerepet tölt be, addig más iparágakban másodlagos tényező a mérnökök számára. A végfelhasználó itt is költséget takaríthat meg a beszerzés során, az igus® pedig tudatosan ellensúlyozhatja a túlzott tervezést. Megdöbbentő, hogy az összesen 25 vizsgált iparágból a válaszadó cégek közel felénél a telepítési idő kérdése kevésbé fontos, és a karbantartási időközök is meglehetősen csekély szerepet játszanak.

Következtetés

A túltervezés témája már megjelent az iparban. Az olyan eszközök, mint a conjoint elemzés, támogatják az ügyfeleket és a szolgáltatókat a műszaki tökéletesség és a költséghatékony gyártás közötti finom határvonal megtalálásában. Az ipari vállalatok és beszállítók csak akkor maradhatnak életben az egyre keményebb globális versenyben, ha alapvető kompetenciáikra koncentrálnak. Ez magában foglalja az aktív keresést és a túltervezés elkerülését is.
De nem mindenhol: az orvostechnológiában például számos terméket és technológiai rendszert közvetlenül az emberen vagy az emberben használnak. A tökéletesség, a részletekre való odafigyelés és egy kicsit nagyobb biztonság az elsődleges. Itt az ipar szakértői minden bizonnyal értékelik a túltervezést. [6]